Tudjon meg többet a hozzátáplálásról!

A hozzátáplálás elkezdése

A hozzátáplálás (elválasztás) egy folyamat, melynek során a babák az anyatejen kívül fokozatosan megismerkednek más ételekkel is. Ideális esetben az anyuka továbbra is szoptat, ugyanakkor ezzel párhuzamosan elkezdődik a hozzátáplálás is. A csecsemők életében ez az időszak a későbbi problémák kialakulása (pl.: allergiák, hiánybetegségek, helytelen étkezési szokások stb.) szempontjából is rendkívül fontos.

Általában 4-5 hónapos korban kezdődik, anyatejes táplálás hiányában korábban.

6 hónapos kortól kiemelt fontosságú a babák egészséges fejlődéséhez, hiszen fizikai és mentális aktivitásuk növekszik, és emiatt változik a szükségletük is. A tápanyagok fő forrása továbbra is az anyatej, de önmagában már nem elegendő. Az új ételek bevezetése fokozatos, típus és állag (folyékony-pépes-darabos-szilárd) szempontjából egyaránt.

Gyümölcsök és zöldségek bevezetése

A hozzátáplálás kezdetén a gyümölcsök levével kínáljuk a babákat, 1-2 kanál mennyiségben, ezután jöhetnek a pépek. Átlagosan 3-5 nap alatt vezetünk be egy gyümölcsöt vagy zöldséget úgy, hogy napról napra növeljük az adagot, míg elérjük a kb. 100 grammnyi mennyiséget. Célunk, hogy a baba étrendje kiegyensúlyozott, rostdús, folyadékbő, vitaminokban és ásványi gazdag legyen, éppen ezért javasolt a minél több zöldség-gyümölcs fogyasztása.

Ne ízesítsünk, hanem ismertessük meg a babákkal a gyümölcsök és zöldségek eredeti ízét. Gyümölcsök közül először az almát és az őszibarackot kínáljuk, zöldségek közül pedig a burgonyát, a sütőtököt, a cukkinit, a céklát és a sárgarépát, melyekből főzeléket készíthetünk. A gabonák közül először a gluténmentes kölest, rizst és kukoricát használhatjuk. A gluténtartalmú gabonák és az abból készült termékek (pl.: babapiskóta, babakeksz, kifli) bevezetése csak 6-7 hónapos kor körül ajánlott.

Tej és tejtermékek bevezetése

Az egyes tejtermékek bevezetése időben eltérő. Elsőként a joghurtot, a kefirt és a tejfölt vezetjük be a 8. hónapban, melyeket ételkészítéshez használunk fel, pl.: joghurtos habarással sűrítjük a főzeléket. A 9. hónapban már kis mennyiségben adhatunk zsírszegény túrót és sajtot is a babáknak, szintén az ételek részeként. Általában nem önmagukban kínáljuk, hanem a főzelékeket dúsítjuk velük.  1 éves kor előtt semmilyen tej sem adható önmagában, de mint főzési alapanyag sem, mivel a magas fehérjetartalom megterheli az emésztőrendszert és a veséket, továbbá allergizálhat is.

Húsok bevezetése

Az állati eredetű fehérjeforrások fokozatos bevezetése a vaspótlás miatt kulcsfontosságú, de más vitaminok és ásványi anyagok miatt úgyszintén fontos. Először sovány csirke-, borjú- és pulykahúst adhatunk a 6-7. hónaptól, mikor néhány zöldséget és gyümölcsöt már fogyaszt a baba. Kezdetben elegendő egy kis kocka pl.: főtt csirkemell, amit a főzelékkel összeturmixolva kínálunk. A mellhús után adhatunk csirkecombot is. Egy-két hónap múlva (8-9. hónap) már sovány sertéshúst (karaj, szűzpecsenye, comb) és csirkemájat is adhatunk (hetente maximum egyszer), legutolsó a sorban a marhahús.

Párhuzamosan a darabos ételek bevezetésével a húsokat is adhatjuk kisebb darabokban. Amennyiben allergiára hajlamos babáról van szó, a halakat csak 1 éves kor után vezetjük be, egyéb esetben 8 hónapos kortól heti 1 alkalommal ajánlott beiktatni a halhús fogyasztását is, természetesen szálkamentes filé formájában és először szintén turmixolva.

Mivel várjunk 1 éves korig?

A tojássárgája 10 hónapos kortól adható, tojásfehérje viszont csak 1 éves kor után. 1 éves kor előtt nem adhatók továbbá a citrusfélék, a déligyümölcsök (levük kivételével), az apró magvas bogyós gyümölcsök, a szárazhüvelyesek, a tej, a méz és az olajos magvak (később is csak darálva ajánlott).

Szójaterméket vagy szóját tartalmazó élelmiszert, továbbá alkoholtartalmú ételeket, olajos magvakat egészben, bő zsírban sült rántott ételeket, füstölt, csípős ételeket továbbra sem adhatunk gyermekünknek. Elérhetők és letölthetők az úgynevezett "Hozzátáplálási táblázatok", melyek nagyban megkönnyítik a szülők dolgát, hiszen hónapokra lebontva tartalmazzák az ajánlott nyersanyagokat, ízesítőanyagokat, valamint az ételkészítési technológiákat is (hőközlés, sűrítés).

Mivel és hogyan érdemes ízesíteni?

Nagyon fontos, hogy az ízpreferenciát már csecsemőkorban megalapozzuk, éppen ezért az ételek ízesítéséhez ne használjunk sót, illetve cukrot, sőt mézet sem. A cél az, hogy a gyümölcs vagy zöldség saját ízét szerettessük meg a babával. Kezdetben tehát egyáltalán nem, vagy csak nagyon mértékletesen fűszerezhetjük az ételeket. A legkorábban, 7-8 hónapos kortól adható fűszerek között szerepelnek a szárított zöldfűszer növények pl.: a petrezselyem, a zellerlevél, a kapor, majd a bazsalikom és a kakukkfű, illetve az őrölt római kömény, a fahéj és a vanília. Picit később ízesíthetjük a bébiételeket oregánóval, majorannával, tárkonnyal is. Egy éves kor után is érdemes kerülni a nagyon intenzív, csípős fűszereket.