Burgonya

A burgonya vagy hétköznapi nevén krumpli a burgonyafélék családjába tartozik, keményítőben gazdag gumójáért termesztik gyakorlatilag világszerte. Eredetileg Dél-Amerikából származik és a 16. században indult „európai hódító útjára”. Ugyan megszokott és hétköznapi élelmiszer, de számtalan különböző tápanyagban gazdag étel készíthető belőle.

A nyers burgonya energiatartalma a zöldségekhez képest magasabb, de nem tekinthető túl magasnak (70 kcal/100 gramm). Sok múlik azonban azon, hogyan készítjük el és milyen formában fogyasztjuk. Fő energiát szolgáltató tápanyaga a szénhidrát (20 gramm/100 gramm), melyet a fent említett keményítő formájában tartalmaz. Ennek egy része rezisztens keményítő, mely ellenáll az emésztésnek és a rostokhoz hasonló módon viselkedik. Főleg a főtt és kihűtött burgonya bővelkedik benne.  Emellett kevés fehérjét és szinte semennyi zsírt sem tartalmaz nyers állapotában. Bővelkedik antioxidáns tulajdonságú C-vitaminban, melyből hosszas tárolás, főzés vagy egyéb hőközlés hatására veszít, de még így is jelentősebb mennyiség marad benne. B-vitaminok közül kiemelendő a B1, B2, B3 és B6, ásványi anyagai közül pedig a kálium, a magnézium, a foszfor és a vas.

A burgonya felhasználása igen sokrétű, készíthetünk belőle levest, főzeléket, hús- vagy halételekhez köretet, kiadós egytálételt, illetve kenyeret, de akár édes és sós tésztaételeket is. Érdemes a különböző burgonyafajtákkal kísérletezni, hiszen van olyan, ami salátának való, de olyan is, ami inkább főzésre vagy sütésre alkalmas.

Tipp: próbáljuk ki a hagyományos tócsnit cukkinivel kombinálva, sütőben elkészítve. Készíthetünk laktató mediterrán burgonyasalátát is zöldbabbal, olajbogyóval, koktélparadicsommal, fokhagymás-olívaolajos dresszinggel, melyet bazsalikommal és parmezánforgáccsal tálalhatunk.