A kert beültetése: Fontos tudni
A kerti növények megfelelő ültetése és gondozása némi munkát igényel. De ha az alapfeltételek megfelelőek, és néhány tevékenységet rendszeresen végeznek, akkor semmi sem állhat egy színes, egészséges kert kialakításának útjába.
Tartalom
Az alapfeltételek
A kerti növények gondozása és ültetése előtt fontos meghatározni, hogy milyen körülmények uralkodnak a kertben. Ennek oka, hogy minden növénynek más-más igényei vannak a talajjal, a fénnyel és az éghajlattal kapcsolatban. A kertészeti eszközök és felszerelések kiválasztása egy másik olyan tényező, amely befolyásolja a kert beültetését.
Talaj
Amit általában talajnak nevezünk, az valójában több különböző talajtípusból áll. Az egyes talajok összetétele, tápanyagsűrűsége és pH-értéke eltérő. A megfelelő talaj elengedhetetlen a növények jó növekedéséhez: Támaszt nyújt a gyökereknek és ellátja őket a szükséges tápanyagokkal.
A talajok nagy általánosságban három kategóriába sorolhatók:
A homokos talaj könnyű és vízáteresztő. Gyorsan kiszárad, és elég rosszul tartja meg a tápanyagokat. Nem alkalmas különösen nagy vízigényű és sok tápanyagot igénylő növények számára.
Az agyagos talaj ideális kerti talajnak számít. Jól tárolja a vizet és a tápanyagokat, ugyanakkor nem túlságosan vízáteresztő.
Az agyagtalaj még nagyobb víz- és tápanyagtárolási potenciállal rendelkezik. Általában azonban olyan sűrű és nehéz, hogy megnő a pangó víz felgyűlésének veszélye.
A talaj minőségének másik mutatója a pH-érték. Ez könnyen megmérhető a szakkereskedésben megvásárolható megfelelő tesztekkel. A 0 pH-érték rendkívül savas talajra, a magas pH-értékek pedig lúgos talajra utalnak.
A savanyú talajok általában sok humuszt és ezáltal tápanyagot tartalmaznak. A mésztartalmuk azonban meglehetősen alacsony.
A lúgos talajok meszesebbek.
A pH-érték meghatározása ezért információt nyújthat arról, hogy a talajnak szüksége van-e további meszezésre. Mert a túl sok mész megakadályozza a növények tápanyagfelvételét. A 6 és 7 közötti pH-érték ideálisak a legtöbb növény számára.
Bármilyen talaj javítható a megfelelő anyagok, például mész, homok vagy komposzt hozzáadásával. A szakkereskedők számos növény, például a rózsa vagy a paradicsom számára speciális talajkeverékeket árulnak, amelyek pontosan a növények igényeihez igazodnak.
Kerti eszközök
A megfelelő kerti szerszámok és eszközök sokkal könnyebbé teszik az ültetést és a kert gondozását. Ha nagyobb készülékeket, például fűnyírót, sövénynyírót vagy láncfűrészt szeretne vásárolni, akkor előzetesen fontolja meg, hogy hol tárolja azokat. Egy szerszámos fészer vagy kerti fészer jó szolgálatot tehet a nagy kertekben.
Az olyan kertekben, ahol elsősorban ágyásokat és kisebb cserjéket kell ültetni, elegendő a kerti szerszámok és eszközök kis alapválasztéka is. Kerti olló, kézi ásó, gereblye és öntözőkanna elegendő az alapvető kerti munkákhoz.
Klíma
A hőmérséklet és a páratartalom határozza meg, hogy a kertben mely növények tudnak növekedni. A megfelelő talajhőmérséklet különösen fontos a vetésnél vagy az előnevelt növények kiültetésénél. Sok fiatal növény nem tűri a fagyot, a zsenge gyökerek azonnal elpusztulnak. A május közepén bekövetkező Fagyos szentek után már nem kell fagyra számítani, így a legtöbb növényfaj legkésőbb ekkor kiültethető a földbe.
Az üvegházban a hőmérséklet tartósan magasabb, így a vetés, a csírázás és a betakarítás ideje gyakran korábbi vagy rövidebb, mint a vetési naptárban feltüntetett időpontok.
Fényviszonyok
A kerti növények kiültetési helyét nagyjából három kategóriába lehet sorolni: napos, félárnyékos és árnyékos. A különböző fajok különböző mennyiségű napfényt igényelnek az egészséges növekedésükhöz. Egy paradicsomnövény nem hoz dús gyümölcsöt árnyékos környezetben, míg a káposzta és a saláta sok napfény nélkül is jól fejlődik.
A kert kialakításakor ezért figyelni kell arra, hogy a nap folyamán hogyan változnak a fényviszonyok, és mely fák vagy bokrok fognak a növekedésük miatt a közeljövőben nagyobb árnyékot vetni.
Növényvédelem
A kerti növények kártevőktől, gyomoktól és betegségektől való védelme érdekében különböző intézkedésekkel lehet védekezni. A megelőző intézkedések közé tartoznak az okosan ültetett vegyes növénykultúrák, a vetésforgó és a rendszeres talajművelés. A megfelelő gondoskodás szintén kulcsfontosságú: Például a paradicsom és az eper nedves levelei fogékonyabbak a betegségekre és a gombákra. Ezért ezeket a növényeket soha nem felülről kell öntözni, hanem mindig közvetlenül a gyökérlabdánál. Ha már túl késő a megelőző intézkedésekhez, akkor kerülhet sor a közvetlen intézkedésekre, például a növényvédő szerek alkalmazására, a kártevőcsapdák felállítására vagy a gyomok eltávolítására, ezekkel korlátozhatók a károk.
A kerti növényekkel kapcsolatos feladatok
Miután gondoskodtak az ültetéshez szükséges tökéletes feltételekről, kezdődhet a kerti munka. A növényfajtától, az évszaktól és a személyes preferenciáktól függően különböző feladatokat kell elvégezni.
A zárt térben vagy üvegházban nevelt fiatal növényeket nem szabad hirtelen kiültetni a szabadba. A túl sok nap és a túl alacsony hőmérséklet sokkoló lehet ezen növények számára, amit nem élnének túl. Ezért a termesztési feltételeket fokozatosan kell a külső feltételekhez közelíteni
Külső feltételekhez közelítés
Ahelyett, hogy például a paradicsompalántákat azonnal kiültetnék a napsütötte zöldségágyásba, a cserepeket a fiatal növényekkel először egy félárnyékos, szélvédett helyre kell kihelyezni, hogy a növények lassan akklimatizálódhassanak. Ha éjszaka fagy várható, a cserepeket és dézsákat vissza kell vinni a házba.
Hajtások kihúzása
Egyes növények nem a magvaik szétszóródásával szaporodnak. Ehelyett hajtásokat hajtanak, amelyek leválnak az anyanövényről, és később önálló növényként élnek tovább. A dugványok termesztéséhez ezt az úgynevezett dugványt levágják és egy olyan edénybe ültetik, amelybe előzőleg komposztot töltöttek. Körülbelül két hét elteltével a dugványokat át lehet ültetni vagy ki lehet helyezni a szabadba. A dugványozással gyorsan és könnyen szaporítható növények közé tartoznak a következők:
- Szeder
- Uborka
- Málna
- Bodza
- Fejes saláta és galambbegysaláta
- Levendula
- Paprika
- Rózsa
- Spenót
- Kakukkfű
- Paradicsom
Trágyázás
A kerti növények idővel kivonják a talajból a rendelkezésre álló tápanyagokat. Ezért még a tápanyagban leggazdagabb talajt is rendszeresen trágyázni kell - különösen, ha nagy tápanyagigényű növényeket ültettek bele. Az, hogy mesterségesen előállított ásványi alapú műtrágyákat vagy szerves trágyákat, például komposztot vagy istállótrágyát használnak-e, személyes preferencia és a konkrét tápanyagigény kérdése. Az ásványi alapú műtrágyák kaphatók teljes értékű műtrágyákként, amelyek minden tápanyagot és nyomelemet tartalmaznak, illetve egyedi műtrágyákként, amelyekhez csak bizonyos anyagokat adnak hozzá.
Öntözés
A kert öntözése különösen fontos nyáron. Általában a kora reggeli öntözés ajánlott: Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a víz lassabban párolog el, miközben az égési sérülések kockázata is kisebb. Az, hogy az öntözéshez locsolókannát, kerti tömlőt vagy más rendszert használnak-e, az öntözendő területtől és a növényzet méretétől függ.
Növények öntözése nyaralás alatt
Ha nincsenek szomszédok, akik gondoskodnának a kert öntözéséről, amíg Ön nyaral, akkor egy automata öntözőrendszer telepítése jó megoldást jelenthet. Az öntözővezérlők vagy időzítők öntözőberendezésekhez vagy csepegtető tömlőkhöz kapcsolódnak, így az öntözés teljesen automatikusan, a tervezett időpontban történik.
Pikírozás
A palántákat pikírozni kell, ha beltéren vagy üvegházban nevelik, mielőtt ágyásba vagy dézsába ültetik őket. A pikírozás során a palántákat leválasztják a magtálcáról, és egyenként cserépbe helyezik őket. Erre azért van szükség, hogy a zsenge növények jobban fejlődhessenek és elég erősek legyenek a végleges átültetéshez. Egy szúrópálca vagy szúróvilla segít a pikírozásban.
Vágás
A fákat, sövényeket és bokrokat rendszeresen kell metszeni, hogy megőrizzék az alakjukat, egészségesen növekedjenek és - gyümölcsfák és gyümölcscserjék esetében - jó termést hozzanak. Egy metszési naptár segíthet eldönteni, hogy melyik növényt mikor kell metszeni. Míg például az almafák metszését télen kell elvégezni, a rózsák metszésére a tavasz az ideális.
Ültetés és vetés
A megfelelő időzítés kulcsfontosságú az előnevelt palánták ültetésénél és a magok kiszórásánál. Ha túl korán ültetik ki a növényt vagy vetik el a magokat, a fiatal hajtások elpusztulhatnak a fagy következtében vagy a napfény hiánya miatt. A túl későn elvégzett ültetés és vetés miatt a növényeknek túl kevés idejük marad a teljes kifejlődésre. Ennek eredménye a fejletlen virágok és csekély vagy ki sem fejlődött termés. A vetés és ültetés megfelelő időpontjának meghatározásában segít az ültetési naptár.
Megtámasztás
A gyenge szárú és a különösen magasra növő növényeknek támasztóra vagy növényfuttatóra van szükségük, hogy ne hajoljanak meg vagy törjenek el saját súlyuk alatt. Ezek közé tartozik például a paradicsom, a málna és a hortenzia. A támasztékokat egyszerűen leszúrják a földbe, és a fiatal növényeket zsinórral vagy pánttal rögzítik. Fontos: A rögzítés nem akadályozhatja a növekedést, és nem vághat be a növény szárába. Különböző rudakból, pálcákból készült, előre gyártott növényfuttatók vagy saját készítésű, fából, fémből vagy műanyagból készült szerkezetek használhatók támasztékként.
Áttelelés
Ahhoz, hogy az évelő növények túléljék a hideg évszakot és a következő szezonban újra virágozzanak, megfelelően kell őket teleltetni. Az eredetileg melegebb régiókból származó egzotikus növényeket zárt térben kell tartani, mivel nem bírják az alacsony hőmérsékletet. Ezek közé tartoznak például a citromfák és a leanderek. Más növények kevésbé érzékenyek. A rózsák esetében elegendő a növényeket vászon- vagy jutazsákokba csomagolni. A rododendron akár a telet is túlélheti mindenféle takarás nélkül. Ideális esetben a gumós növényeket, például a dáliákat és az amarilliszeket ki kell ásni, és a gumókat hűvös, száraz helyen, zárt térben kell tárolni.
Átültetés
A cserepes és dézsás növényeket rendszeresen át kell ültetni, hogy tovább növekedhessenek. Ha a cserép túl kicsi, vagy a talajban lévő tápanyagok elfogytak, itt az ideje a növényt átültetni. Az ideális új edény 2-5 cm-rel nagyobb, mint az elődje. Az, hogy milyen gyakran kell a növényt átültetni, az annak típusától és állapotától függ. Az átültetést azonban nem szükséges évente egynél többször elvégezni egyik fajta esetében sem.
Oltás
A növényi oltás két növény előnyeinek egyesítéséről szól, és így két azonos (pl. almafa és almafa) vagy két rokon faj (pl. almafa és körtefa) hibridjének létrehozását jelenti. Az oltás során azonban nem tenyésztenek ki új fajokat. A gyümölcsfák, a paradicsom és a rózsa különösen alkalmasak oltásra. Ehhez az egyik növény gallyát vagy rügyét a másik növény törzséhez vagy gallyához rögzítik. Például egy gyenge gyökérzetű cseresznyefát erős gyökérzetű cseresznyefára való oltással lehet javítani.
Nemesítés
Az oltással ellentétben a nemesítés két egyedi növény (szülői nemzedék) tudatos kiválasztását és keresztezését jelenti azzal a céllal, hogy egy genetikailag javított változatot hozzanak létre, majd azt szaporítsák (utódnemzedék). A nemesítés legegyszerűbb típusa a szelekciós nemesítés, amely során a kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényeket egyszerűen átültetik, és hagyják, hogy természetes módon szaporodjanak, míg a nemkívánatos tulajdonságokkal rendelkező növényeket eltávolítják.
Növényhagymák kiültetése
Sok népszerű virágot nem vetnek, hanem a hagymájukat kiültetik a kertbe. A virághagymák ültetésének megfelelő időpontja a virágok fajtájától függ. A tavasszal virágzó, kemény hagymákat ősszel ültetik el. A hidegre érzékeny fajtákat csak tavasszal szabad kiültetni. A télálló fajták közé tartoznak a krókuszok, tulipánok és nárciszok. A begóniákat, dáliákat és gladiolákat március végéig nem szabad elültetni.