Lakoma

Téli gyömbéres-fűszeres puncskoktél

Tanulja meg Ön is hogyan készül egy pikáns és különleges vendégváró puncs! Széll Tamás mutatja.

Pontyfilé Gundel módra

Klasszikus Gundel fogás az ünnepi asztalra, egy kis Széll Tamás csavarral. Nézze meg ön is, hogyan készül ez a remek fogás!

Az én kocsonyám

Hogyan készül a téli hónapok csemegéje, a kocsonya? Széll Tamás lerántja a leplet a fortélyokról!

1. Lecke: Téli gyömbéres-fűszeres puncskoktél

Ennek a téli, fűszeres koktélnak a karakterét egyrészt a gyümölcsök: zöld alma, ananász, narancs, másrészt pedig az ízesítőként használt gyömbér, fahéj és csillagánizs adják.

Fontos megjegyezni, hogy a hozzáadott kristálycukor, a narancslé, a gyömbérital és a gyümölcsök miatt a koktél jelentős szénhidrát-, és hozzáadott cukortartalommal bír, ezért szénhidrát-anyagcserezavar (pl.: inzulinrezisztencia, cukorbetegség) esetén fogyasztása nem javasolható, ugyanis a finomított szénhidrátok gyors felszívódása hirtelen vércukor emelkedést és rosszullétet is okozhat.

Mivel a koktél alkoholt is tartalmaz, ezért csak felnőttek számára ajánlott. A vermut, vagy más néven likőrbor jellemzően gyógyfüvek és fűszerek (pl.: fehér üröm, ezerjófű, szegfűszegvirág, koriandertermés, bodzavirág stb.) felhasználásával készül. Az olasz Martini Rosso az édes vermutok közé tartozik, a vörösbornál is magasabb 15%-os alkoholtartalmú likőr népszerű koktélalapanyag vagy aperitif.

Energia és tápérték 1 adagra vonatkozóan:

• Energia 1 adagban: 263 kcal

• Fehérje: 1 gramm

• Zsír: 0,5 gramm

• Szénhidrát: 47 gramm

2. Lecke: Pontyfilé Gundel módra

A pontyfilé Gundel módra nem más, mint bundázott pontysteak tejszínes mártással, gombával és parmezánnal besütve, zöldségekkel kísérve. Nem csak nagyon ízletes lesz így a hal, hanem értékes tápanyagokban is bővelkedik az étel. Bár az utóbbi évek statisztikája alapján nőtt az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon, azonban az európai országokhoz képest, így is jelentős az elmaradás. A heti minimum 2 alkalommal történő halfogyasztáshoz képest nálunk a havi 1 alkalom a jellemző, de elsődlegesen továbbra is a karácsonyi ünnepi időszakhoz köthető. Jó tudni, hogy ha sikerül hetente minimum 2 alkalommal halat fogyasztanunk (1 adag = min. 120-150 gramm), akkor azzal támogatjuk immunrendszerünk működését, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkenthetjük. Ne feledkezzünk meg az értékes Omega-3 zsírsavakat tartalmazó tengeri halakról sem; minél többfélét fogyasztunk annál változatosabbá tehető étrendünk és egyszerre szervezetünk tápanyagellátásáról is gondoskodhatunk.

A halat kísérő csiperkegomba B-vitamin-, szelén-, kálium- és foszfortartalma is jelentősebb, ráadásul az őszi-téli időszakban jellemzően alacsony D-vitamin-szintünk miatt is előnyös rendszeres fogyasztása. Alacsony kalória-, ugyanakkor magasabb rosttartalma miatt testsúlyunkra, vércukorszintünkre, és emésztésünkre egyaránt pozitív hatással van. A bébi spenót az egyik legegészségesebb salátanövény, hiszen a spenót tartalmazza a legtöbb vitamint és ásványi anyagot 1 kalóriára nézve. Nagyobb mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B3- (niacin), C-, K- és E-vitamint, folsavat, vasat, mangánt, szelént, cinket, kalciumot, káliumot és magnéziumot. Továbbá értékes növényi fehérje és élelmi rostforrás, így kiváló kiegészítője a bundázott halnak.

Energia és tápérték 1 adagra vonatkozóan:

• Energia 1 adagban: 1380 kcal

• Fehérje: 85 gramm

• Zsír: 83 gramm

• Szénhidrát: 60 gramm

3. Lecke: Az én kocsonyám!

A kocsonya egy olyan recept, melynél igazán érvényesül a „fülétől a farkáig” elv, vagyis semmi sem marad feldolgozatlanul, ami a manapság egyre nagyobb teret hódító „zero waste” (= nincs pazarlás/szemét) szemlélettel is teljesen összhangban van. A recepthez kiválóan használhatók a sertés olyan részei, melyek akár kárba is veszhetnének, mint a köröm, a fül, vagy a farok. A kocsonya jellegzetes állagát a kollagén adja, melynek számos pozitív élettani hatása ismert. Már a 12. században is készítettek kocsonyát, ami az ízületi betegségek és fájdalmak enyhítésére alkalmaztak. Ha a kocsonyáról eltávolítjuk a zsírt, akkor egy nagyon értékes, fehérjékben, aminosavakban (a fehérjék építői) gazdag, szénhidrátszegény, mérsékeltebb kalóriatartalmú ételt fogunk kapni. Természetesen az energia és tápérték attól is függ, hogy mennyi zöldséget teszünk bele és mit fogyasztunk mellé. A kenyér értelemszerűen növelni fogja az étel energia- és szénhidráttartalmát egyaránt.

Ha igazán jót akarunk tenni, akkor a kocsonyában található kollagén mellé, mely támogatja a porcok és kötőszövetek regenerálódását és egészségét, C-vitamint is fogyasztunk, ami segíti a kollagén hasznosulását, valamint serkenti a kollagénképződését is. A receptben található torma és lilahagyma tartalmaznak C-vitamint, így nem csak ízüket tekintve, de tápanyagaik szempontjából is jól passzolnak a kocsonyához.

Energia és tápérték 1 adagra vonatkozóan

(kovászolt kenyérrel, tormával, paprikás lila hagymával):

• Energia 1 adagban: 1854 kcal

• Fehérje: 92 gramm

• Zsír: 137 gramm

• Szénhidrát: 61 gramm

A lakomák szinte elképzelhetetlenek borok nélkül. Ami minden lakomát jellemez, az a bőség, az ízek sokféle kavalkádja. Ez azért is jó dolog, mert ilyenkor többféle bor kerülhet az asztalra, és mindenki választhat a hangulatának és az ízlésének megfelelőt. Ha egy lakoma borsorát szeretnénk összeállítani, akkor érdemes kezdésnek valami buborékosat, mondjuk egy száraz habzóbort vagy egy száraz pezsgőt választani, ami a legtöbb vendégváró fogással, de még akár egy kocsonyával is izgalmas párost alkot. Egy nem túl aromatikus fehérbor, például egy chardonnay vagy egy olaszrizling igazi jolly joker. Jól működik a szárnyasokkal, halételekkel, például a Gundel módon készült pontyfilével is. Egy vörös házasítást is tegyünk a lakoma asztalára. Téli napokon kifejezetten melengető hatása van, és remekül passzol a komolyabb sültek és vadak mellé. A lakománkat érdemes egy tokaji desszertborral megkoronázni. Egy aszú például önmagában felér egy desszerttel.