Spenót

A spenótra, más néven parajra, mint Popey kedvence erőt adó eledele, vagy mint zöld elixír tekintünk, nem véletlenül. Eredetileg Ázsiából származik, de később Európában és Amerikában is elterjedt. A céklafélék és a mángold rokona, melyet nyersen és párolva is fogyasztunk. Íze enyhén savanykás és kissé talán sós. Az egyik legegészségesebb salátanövény, hiszen a spenót tartalmazza a legtöbb vitamint és ásványi anyagot 1 kalóriára nézve. Nagyobb mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B3- (niacin), C-, K- és E-vitamint, folsavat, vasat, mangánt, szelént, cinket, kalciumot, káliumot és magnéziumot. Továbbá értékes növényifehérje- és élelmirost-forrás. Energiatartalma alacsony (23 kcal 100 grammban), víztartalma viszont magas, több mint 90%. A spenótban legalább 13 flavonoid (növényi gyógyhatású) vegyületet mutattak ki, melyek antioxidáns, vagyis sejtvédő hatással rendelkeznek.

bébispenót a leggyakoribb spenótfajta. A spenót népszerűségének és fogyasztásának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a bébispenótelterjedése. Mivel zsenge és jóval kevesebb oxálsavat tartalmaz, ezért ideális alapanyaga salátáknak, illetve alkalmas párolásra, főzésre viszont nem. Az oxálsav hő hatására kioldódik és így a főzővízzel együtt könnyen eltávolítható. Nagyobb mennyiségben az oxalátok epe és vesekő kialakulását okozhatják. A spenót igen hőérzékeny és könnyen elveszíti tápanyagtartalmát (akár annak 50%-át), valamint ízét és állagát is, ezért nem érdemes túlfőzni.

Tipp: a spenótfőzeléken túl érdemes kipróbálni a spenótos-túrós ételeket, a spenótos-csirkés pennét, és a spenótos fritattát is. Készítsünk bébispenót felhasználásával zöld életerő turmixot vagy párolt spenótsalátát pirított fenyőmaggal.